Hírek

Civil szervezetek beszámolójának benyújtása – ezt érdemes tudni jelenleg

2021-04-28 11:16:17

A civil szervezetek 2020. évi beszámolójának benyújtási határideje május 31. Ennek elfogadásához összegyűjtöttünk néhány szempontot, amelyet érdemes figyelembe venni.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a beszámoló elfogadásának menete az alábbi:

A felügyelőbizottság (FB) véleménye szükséges (amely egyúttal a határozattervezet melléklete is).

A FB a véleményét, a járványhelyzetre való tekintettel, ülés megtartása nélkül is kialakíthatja. Ez történhet akár úgy, hogy a tagok egyesével, személyesen tanulmányozzák át az iratokat, de akár úgy is, hogy elektronikusan kapnak meg minden szükséges anyagot.

Ezek után az elnökség – ülés keretében vagy elektronikus úton – döntést hoz a beszámoló elfogadásáról; ezt a határozatot kell a bíróságnak megküldeni (letétbe helyezés).

A korlátozások megszűnése után, ha már nincs veszélyhelyzet, 90 napon belüli időpontra kell összehívni a küldöttgyűlést, és napirendre kell tűzni a beszámolóról hozott elnökségi határozat jóváhagyását.

Jelenleg még nem tudjuk, május 31. előtt feloldják-e a korlátozásokat. A küldöttgyűlés megszervezéséhez viszont érdemes azt is figyelembe venni, hogy amennyiben a civil szervezet a beszámolóval kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság pénzbírsággal sújthatja. 

A pontos jogszabályi szöveg alább olvasható.

502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről

5. § (1) Ha a 3. § (3) bekezdésében meghatározott eset nem áll fenn, a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is, - a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal - a jogi személy ügyvezetése határoz.

(5) A számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha beszámolóról az (1) bekezdés alapján a jogi személy ügyvezetése határoz. Ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a jogi személy ügyvezetése a beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(6) A jogi személy ügyvezetésének (1) bekezdés szerinti döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül, és e rendelet eltérő rendelkezése hiányában végrehajtható. A jogi személy ügyvezetése az (1) bekezdés szerinti döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

(7) Az (1) bekezdés szerint meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

(8) A jogi személy ügyvezetése köteles - ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is - megtenni mindent annak érdekében, hogy az (1) bekezdés szerinti döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak. Ha a jogi személyre vonatkozó előírás a döntéshozó szerv határozatának vagy az üléssel összefüggő egyéb iratnak a közzétételéről vagy a nyilvántartó bírósághoz való benyújtásáról rendelkezik, a jogi személy ügyvezetésének e § szerint hozott döntését kell közzétenni, valamint benyújtani.

6. § (1) A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve (a továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet vagy a Vmtv. rendelkezéseinek alkalmazásával meghatározott korábbi eljárásrend e rendelet hatálya alatt is alkalmazható. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

Vissza